Savasodás, elsavasodás...

Egyre többen mondják, hogy civilizációs betegségeink egyik legveszélyesebb formája a savasodás. Igazából átlagember ezt nem is érti, hiszen egy olyan folyamat, ami érzékszerveink számára láthatatlan. Amit az ember nem lát, azt nem is hiszi el. Olyan ez, mint a műholdas televízióadás, a műhold jelét nem látjuk, de ha egy készülék, mint például a televízió ezt a jelet átalakítja egy, az érzékszerveink által érzékelhető jellé, akkor látjuk az adást.

Még a focirajongók szokták hallani, hogy egyik-másik sportoló elsavasodik. Csak azt nem értik, hogy mi az, hogy elsavasodik?

Dr. Lynda Frasetto  a Kalifornia Egyetem kutatója pedig éppen a savasodással foglalkozik.

Kutatásai által rájött arra, hogy az emberi szervezet igyekszik adaptálódni a modern élet kihívásaihoz. A máj és a vese, a szervezet kulcsfontosságú kiválasztó rendszerei, ők harcolnak a savasodás ellen. Napjaink táplálkozása, stresszes élete azonban olyan mértékű savasodást eredményez, hogy a szervezet annak érdekében, hogy megvédje a stratégiai fontosságú májat és vesét, egyszerűen nem engedi a savas hulladékok kiválasztását, hanem zsírral burkolja be, és tárolja, hogy egyszer majd kezd vele valamit. Azonban ahogy a legutóbbi 1.000 emberrel végzett kutatás bizonyította, a koleszterol és a kristályos húgysav sosem lesz feldolgozva, hanem csak gyűlik, mi pedig hízunk, fájnak ízületeink, lassan mozgásképtelenek leszünk. Ennek eredménye az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.

Ha túl savas, akkor a szervezet előveszi stratégiai kalcium, nátrium, magnézium tartalékait és feláldozza a savasodás megfékezésére. Természetesen ennek ára van, a nevezett ásványi anyagokból hiány lesz, azonban életben maradunk.

Modern ételeink mind savasok, például a sör pH értéke 3,3, a húsé 5,5, minden alkohol, főtt tészták, legtöbb ivóvíz, vajak, olajok mind savasak. Talán a legnagyobb gond éppen a finomított cukor, Dr. Robert o. Young kutatásai szerint, mert a szervezet zsírt termel, hogy életben maradhasson, ez az egyetlen túlélési esélye. Még akkor is a zsírtermeléssel foglalkozik, ha nem eszünk zsírosat. Elő tudja állítani, hiszen az emberi szervezet egy folyamatos felépítés és lebontás.

A másik fontos savasodásforrás a stressz, az egész napi életünk. Egy stresszes munkahely tönkreteheti egy egésznap bázikus étrendjét.

A harmadik „stresszforrás” éppen a környezeti szennyezés, hiszen nincs már semleges pH értékű eső, hanem mindig savas, ettől maguk a növények is elsavasodnak, a földek már rég elsavasodtak, az ivóvíz már egyre ritkábban semleges, hanem kissé savas.

Sok üdítő annyira savas, hogy semlegesítésére 32-szer annyi semleges, enyhén bázikus víz lenne szükséges. Ilyenkor a szervezet minden alkáli tartalékát mozgósítja, még a stratégiai jellegűeket is, mert különben azonnal meghalna. Feláldozza még a csontba már beépült kalciumot is.

Miért fontos a kémiai sav-bázis egyensúly?

A víz az élet alapja. Nem véletlen, hogy ahol a világűrben vizet találunk, ott feltételezzük az élet jelenlétét. A víz, túl azon, hogy 70-90%-ban az élőlények alkotóeleme, bipólusos szerkezete miatt a természet memóriája (akár a magnószalag napi életünkben), éppen atomszerkezete miatt ilyen jelentős, mert egy oxigén atomhoz két hidrogén atom tud kötődni, illetve a hidrogén ionizálni – szeret -, elvesztve elektronját. Ha felborul a kötés egyensúlya, akkor elektrosztatikus vonzások és taszítások jönnek létre, például így tudja az alkáli víz megkötni a szabad gyököket.

pH skála egy savasság-lúgosság mérő skála, értéke 0 (maximálisa savas) és 14 (maximálisan bázikus) között értelmezhető, a 7 érték a semleges. A skála, a hidrogén ionok koncentrációját méri (pH = potential of Hydrogen). A skála logaritmikus (10-es alapú), ezért a pH6-os érték tízszer savasabb, mint a pH7.

Az élőlények nagyon érzékenyek a pH értékre, éppúgy, ahogy a testhőmérsékletre. Ahogy 1-2 fok testhőmérséklet változás is teljesen abnormális szervezetműködést jelent, úgy a pH érték kis változása is komoly problémákat vet fel. Például a vér pH éréke a 7,2-7,3 tartományban mozog, Ha ez az érték 7 alá esik, akkor komába esik az illető és meghal. Éppen ezt – tudván - a szervezet mindent megtesz, hogy ez az érték a nevezett tartományban maradjon. Ha kell, feláldozza érte ásványi anyag tartalékait, ha kell a csontritkulást is – bevállalja -, vagy az elhízást, de csak így maradhat életben. Fantasztikus az élő szervezet összhangja és tudatos cselekvése.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a szervezet, különböző szerveiben más és más pH érték a kívánatos. Míg a gyomorban a gyomorsav 1,5-2,5 pH értékű, addig a vérnek mindig enyhén bázikusnak kell lennie, ez a savas-bázikus jelleg szervenként más-és más. A sejtek belül enyhén savasak, és ha a sejt-közti állomány, a nyirokrendszer nem enyhén bázikus, akkor a sejtek nem tudják kiüríteni a szemetet. Az elsavasodás éppen ezt a veszélyt hordozza magában.

A savasodás gyakorlati hatása, hogy nem szívódnak fel a tápanyagok, nem hasznosulnak a gyógyszerek. Hiába vesszük marokra a vitaminokat, ásványi anyagokat, azok nem tudnak felszívódni. Ezek ma már ki is mérhetők biorezonanciás állapotfelméréssel. Sőt maga a biorezonanciás kezelés sem hasznosul maximálisan, mert az elsavasodott szervezetnek már megváltozott az elektromágneses vezetőképessége. Hiába táplálkozunk helyesen, nem tudnak a tápanyagok felszívódni. Ha a sejt, illetve az őt körülvevő sejtközi állomány tele van szeméttel, az új tápanyag nem tud beépülni, ahogy a lakásunkba sem tudjuk bevinni az új bútort, ha a régi még a lakásban van, de onnan sem tudjuk kivinni, ha a ház előtt még ott az azelőtti.

A táplálékban már nem ásványi anyagok vannak, mert a földek kifogytak belőle, hanem nehézfémek. Minél savasabb a szervezet, annál jobban megköti a nehézfémeket. A nehézfémek erősen oxidáló hatásúak, és legfőbb kárt az agyban, illetve agyi tevékenységekben végeznek, mint például a stressz, depresszió, felelősségtudat tejes elvesztése, stb. Ilyen szempontból tanulmányozva betegségeket, kiderült, hogy a higany a legfontosabb kiváltója az Alzheimer kórnak.

Sok kutató már rájött arra, hogy a gyógykészítmények éppen azért nem tudnak hasznosulni, mert a szervezet túl savas. Ilyenkor, mint újabb mérget kezeli a szervezet és kidobja, ez lesz például az allergiás reakció.

Tipikus példa a jód, Magyarország nagy részén az emberek jódhiányosak, azonban a jód felszívódásához majdnem ideális pH egyensúly szükséges. Ez azonban a mai modern emberre nem jellemző, így ehetjük marékszámra a jódot, mert nem szívódik fel. Nem tud felszívódni. A jód szükséges a pajzsmirigy helyes működéséhez. Ennek hiánya lehet a szívinfarktus, a cukorbetegség, depresszió, rák, és egyéb betegségek okozója.

Szabad gyökök

Az oxigén az életünk alapja, az emberi élet egy folyamatos oxidálódás, égés. Így el is égünk, rozsdásodunk. Az emberi test, ha elsavasodik, élettanilag ugyanúgy néz ki, mint egy savas közegben tartott vaslemez. Ugyanolyan rozsdás.

A szabad gyök jellemzője, hogy elektron hiányos, azaz instabil és hozzákötődik biológiai molekulákhoz, például az egészséges sejtekhez, onnan saját stabilitása érdekében elektront lop, így tönkreteszi az élő sejteket. Ezek a szabad gyökök, melyek nevüket onnan kapták, hogy páratlan elektronkötéseket tartalmaznak, azaz könnyen tapadnak, kötődnek.

Ugyanakkor az élet során, a sejtek hulladékaival együtt szintén keletkeznek szabad gyökök, az oxidációs folyamatok révén.

A szervezet megtanulta uralni ezeket a szabad gyököket, azonban amikor több képződik, mint amennyit le tud kötni, és egyre kevesebb a megkötő elem, akkor jön a baj. Mai életünk arról szól, hogy egyre több szabad gyök keletkezik és egyre kevesebb megkötő elem.

Az antioxidánsok (C-vitamin, E vitamin, béta karotin) segítenek megkötni a szabad gyököket, illetve a bázikus jellegű ionizált víz, mely magas redox potenciállal, azaz szabadgyök megkötő képességgel rendelkezik. Azonban a túlzott antioxidáns fogyasztás arra kényszeríti a szervezete, hogy szabad gyököt termeljen, és helyreálljon a ideális szabad gyök-antioxidáns szint.